CCHR szórólap

Mottó: „Már elindult a kampány a médián keresztül. A lapok szerkesztői és újságírói nagyon érdeklődnek a téma iránt, s így a közeljövőben folyamatosan várhatók a CCHR kapmányairól szóló cikkek különféle újságokban, szerte az országban.” (CCHR szórólap)

A „hit” terjesztése az utcákon is folyik (nem utolsó sorban pszichiátriák és pszichológiai rendezvények előtt - nekem is egy ilyen rendezvényről van propaganda anyagom :-). Íme tehát egy CCHR-es szórólap, némi kritikával ellátva. Az anyag egy rövidebb változata a Harmonet oldalán is megtalálható...

A szórólap, Végh Péter CCHR elnök közleménye szerint 1 millió példányban került az utcákra (forrás).

A szórólappal azonos című CCHR sajtótájékoztató is volt már - erről a Megtámadott pszichiáterek (Hetek) újságcikk tudósít. „'Pszichológiai kényszerbeszállítás – önnel is megtörténhet?' címmel tartott sajtótájékoztatót Budapesten a szcientológusok által alapított Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért elnevezésű szervezet. Mint azt szóróanyagukban közzétették, az amerikai alapítású CCHR (Citizens Commission on Human Rights) célja, hogy 'kivizsgálja és feltárja a pszichiáterek által elkövetett visszaéléseket, és így megvédje az egyéneket és azok emberi jogait ezektől a visszaélésektől.'”

A többoldalas szórólap elején az a bizalomgerjesztő kép áll, melyhez hasonló a CCHR amerikai honlapján is megtalálható a „What is psychiatry?” oldalon: horrorisztikus jelenet egy idős néni tolókocsiban való erőszakos beinjekciózásáról...

Felette a szintén bizalomgerjesztő cím, csupa nagy, piros betűkkel: PSZICHIÁTRIAI KÉNYSZERBESZÁLLÍTÁS.
Alcím: Önnel is megtörténhet?
Apró betűkkel a lap alján: Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány közérdekű kiadványa.

PSZICHIÁTRIAI KÉNYSZERBESZÁLLÍTÁS

„Az a tény, hogy a pszichiátriai fogvatartást 'sürgősségi beszállítás'-nak hívják, egyszerűen része a mentális egészségügyi rendszer félrevezető nyelvi sajátosságainak.”

Dr. Thomas Szasz, a pszichiátria nyugalmazott professzora

A fogvatartás és a beszállítás természetesen nem szinonimák (a fogvatartás hosszabb folyamat, a beszállítás rövid - két különböző dolgot jelölnek), így kicsit értetlenül állok eme kijelentés előtt. Persze a lényeg nem is a részletekben rejlik, hanem a végső következtetésben, melyet minden CCHR mondat sugall: el kell törölni a pszichiátriát.

A mondat továbbá könnyen alkalmazható a CCHR-re is (melynek egyik alapítója Dr. Thomas Szasz, azaz Szász Tamás): Az a tény, hogy önmagukat „Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány”-nak, a pszichiátriai gyógyszereket pedig „pszichiátriai drogoknak” hívják, egyszerűen része a CCHR félrevezető nyelvi sajátosságainak.

Alapítványunk munkája során az egyik leggyakoribb panasz, amellyel hozzánk fordulnak, a kényszerbeszállítás valamely pszichiátriai intézetbe. Ez a legkülönbözőbb okok alapján történhet meg (pl. családi nézeteltérés, kirívó viselkedés), korábban politikai okokból is történt ilyen. Néhány példa hűen mutatja, milyen kevés „indok” elég ahhoz, hogy valaki akarata ellenére a pszichiátriára kerüljön, hogy ezután magán viselje a „pszichiátriai kezelt” bélyeget.

-Egy hölgy ápolónőként dolgozott egy budapesti kórház pszichiátriai osztályán. Egy nap összetűzésbe keveredett kolléganőjével. A vita elmérgesült, a kollégák a hölgy akarata ellenére lenyugtatózták őt, és egy hétre befektették a kórház idegosztályára, ahol olyan nagy mennyiségű nyugtatót kapott, hogy elmondása szerint több napot kábultan végigaludt.

Nem tudni, igaz-e a példa, továbbá mit ért az „összetűzésbe keveredés” alatt - hiszen pszichotikus epizódról is lehetett szó. Például itt egy történet a következő tálalásban: „Az anya elmondása szerint a múlt hét szombatján fia megjelent a munkahelyén, ám onnan kitessékelték: várja meg a kapu előtt. A fiú dörömbölni kezdett a csukott ajtón, mire a portáról kihívták a rendőrséget. Ők [...] értesítették a mentőket, akik azt mondták: zárt osztályra viszik.” Felháborító, nem?! Hiszen csak a munkahelyére akart bemenni! A történetet

máshogy is el lehet mesélni (nem osztogatnak, hanem fosztogatnak)...

-Egy budapesti postás munka közben, az utcán rosszul lett, és elesett. Egy járókelő a férfi kérésére kihívta a mentőket, akik tévesen azt gondolván, hogy az illető ittas, beszállították a pszichiátriára. Az intézetben a pszichiáterek bármiféle véralkohol-vizsgálat nélkül három napig tartották bent akarata ellenére.

Sajnos a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, hogy a fenti, vagy ezekhez hasonló sérelmek bárkivel megtörténjenek. Elég ehhez annyi, hogy egy pszichiáter kijelentse, Ön köz- vagy önveszélyes, vagy az lehet, s Ön máris a pszichiátrián találhatja magát, ahol erős tudatbefolyásoló, gyakran függőséget okozó pszichiátriai drogokkal, vagy egyéb eszközökkel „kezelik”. A pszichiáter „diagnózisát” senki nem fogja kétségbe vonni.

Vegyük észre, hogy a szórólap első története nem az utca emberével történik meg, míg a másodikban nem a pszichiáterek hozzák meg a döntést a beszállításról, hanem a mentőorvos. Vagyis még normális példát sem tudtak felhozni illusztrálás gyanánt...

Ha valaki az utcán megragadna embereket azért, mert nem tetszik neki a viselkedésük, bezárná őket egy házba és tudatbefolyásoló drogokat adna nekik vagy áramot vezetne az agyukba, hogy megpróbálja megváltoztatni a viselkedésüket, általános felháborodást keltene. Az elkövetőt súlyos bűncselekmények elkövetéséért évekre börtönbe zárnák.

Igen jellemző a „bezárná őket egy házba és tudatbefolyásoló drogokat adna nekik vagy áramot vezetne az agyukba, hogy megpróbálja megváltoztatni a viselkedésüket” mondat, ami elárulja, hogy a pszichiátriával foglalkozó szervezet teljesen naív és tájékozatlan az ügyben (élve a jóhiszeműség elvével...).

A „Ha valaki az utcán megragadna embereket azért, mert nem tetszik neki a viselkedésük, bezárná őket egy házba” - rész pedig akár a rendőrség ellen is fordítható.

De ha az „elkövető” pszichiáter, akor a fentiek a „kezelés”, „elmegyógyászat” vagy „a személy megakadályozása abban, hogy önmagában vagy környezetében kárt tegyen” címet viselik, és e tettek rá nézve semmilyen hátrányos következménnyel nem járnak.

Ha a pszichiátriai kórházak a pihenést szolgálnák, ahol az emberek nem félnének segítséget kérni, mert tudnák, hogy nem lesznek kitéve drogoknak és elektrosokknak, sokkal könnyebb lenne rávenni őket, hogy maguktól keressék fel az intézetet.

Ha a CCHR nem írna ilyen hülyeségeket, még könnyebben keresnék fel a pszichiátriát az emberek. Biztos közérdekű ez a szórólap? Biztos nem - lásd a máshogyan elmesélt történetet...

Az megint más kérdés, hogy csupán pihenéssel gyógyítható-e a szkizofrénia, a bipoláris depresszió stb. stb.

ERŐSZAKOS EMBEREK

Ha valaki erőszakkal fenyegetőzik, esetleg ezt meg is teszi, büntető jogszabályok állnak rendelkezésére, hogy az ügyet jellegének megfelelően kezeljék. Ezeket az embereket börtönbe kell zárni, nem pszichiátriai intézetekbe. Thomas Szasz professzor a következőket mondja erről: 'Minden bűnöző magatartást a büntető törvény eszközeivel kellene kezelni, amelynek végrehajtásából a pszichiátereket ki kellene zárni.'

Mivel Thomas Szasz azt monjda: „Minden bűnöző magatartást”, ezért roppan egyszerű a dolgom: elég egy ellenpéldát találni az állítás cáfolásához. Vegyük észre, hogy a bekezdés része ugyan „Erőszakos emberek”, az idézet általában a bűnözői magatartásról beszél - és én most eme vélemény abszurditására próbálunk rámutatni.

Ha valaki szkizofréniában szenved, és mondjuk felgyújt egy templomot téveszméi miatt, hogy figyelmeztesse az emberiséget: elfordultak Istentől, akkor börtönbe kell-e zárni? Ez történt ugyanis Magyarországon egy beteggel a kilencvenes évek végén - természetesen akarata ellenére beszállították (a szkizofréneknek kezdetben nincs betegség tudatuk, így maguktól nemigen mennek orvoshoz), majd gyógyszeres kezelést kapott. Ezzel szemben mit tartott volna helyesnek az állítólagos emberjogi szervezet? A beteg börtönbe zárását. Pedig az adott vonatkoztatási rendszerben egészen helyénvaló volt a beteg tette (meg akarta menteni az emberiséget - lehet ennél nemesebb dolgot cselekedni?)...

MILYEN ALTERNATÍVA LÉTEZIK?

Ha valaki lehangolt, túl sok a személyes problémája vagy érzelmileg zaklatott állapotban van, rendelkezésre állnak olyan humánus, nem erőszakos módszerek, amelyekkel segíteni lehet neki. Ezeknek az embereknek megfelelő és hatékony orvosi kezelésre van szükségük, nem pszichiátriára.

Érthetetlen, hogy miért mond ellent a hatékony orvosi kezelés a pszichiátriának!? Ezen mondat szerint a pszichiáterek ugyanis nem orvosok - márpedig orvosi egyetemet végeztek, így mégiscsak azok.

Kiterjedt orvosi vizsgálatok bizonyítják, hogy fizikai betegségek okozhatnak „pszichiátriai” tüneteket, ezeket tehát a megfelelő orvosi kezeléssel kell rendbehozni.

Ez hogy jön ide? Tulajdonképpen úgy, hogy a mondat azt sugallja: minden pszichiátriai tünet mögött fizikai betegség áll, vagyis nyugodtan kidobhatjuk a pszichiátriát az ablakon:

A megfelelő táplálkozás, az egészséges környezet, olyan munka, amely javítja a morált, többet tesz ezekért az emberekért, mint a pszichiátriai intézetekbe történő bezárás. Pihenésre van szükségük, élelemre és biztonságra. Segítségre van szükségük, nem bezárásra és tortúrára.

Íme az univerzális gyógymód minden betegségre: segíteni kell nekik! Ez igen! Ennél a „pihenésre van szükségük” szintnél (ami egyébként a CCHR által - Veér Andrással kapcsán - kritizált Pinel korára tehető :-) azért kicsit már előrébb tart a tudomány...

Itt a szokásos sablon szöveg található az ENSZ dícséretre való, hamis presztizst keltő hivatkozással (magyarázat).

Szcientológiai Tudást Tanulmányozó Kör

CCHR szórólap - 1 millió példányban

multia	válasz erre \| adatok \| e-mail 2000-09-24 18:59:09 (978)
Bár, nem elég emelkedett egy hozzászólás lesz ez itt, de ma a városban két helyen is láttam scientológus szórólapokat, egy pszichiátriai kényszerbeszállítósat, meg egy másikat, abból már csak a nagybetűs Szcientológia..... -ra emlékeszem. Első ránézésre fényes papírra, négyszínnyomott darabok voltak.... azért, van ott pénz a nép hülyítésére :(